Te is frászt kapsz, amikor a Tesco közepén a gyerek hasra vágja magát és fennhangon bömböl, mert nem veheti meg amit szeretne? Vagy amikor egy egyszerű pelenkázásnál is fél órát küzdeni kell vele, mert nem hajlandó egy helyben maradni? Van erre megoldás? Mit lehet tenni, hogy ne legyen hisztis gyereked?
Kezdjük ott, hogy kétféle hiszti létezik. Elöljáróban elmondom, hogy valamilyen szinten minden esetben a szülő a hibás a hisztiért, nem a gyereket kell ördögnek kikiáltani.
Az egyik oka az, amikor valami baja van a gyereknek:
– éhes, szomjas
– álmos
– beteg
– fáj valamije
Például ha este 8-kor van altatás, akkor 7 órakor már ne indulj neki bevásárolni, mert tuti, hogy az álmosság miatt már nyűgös lesz és feleslegesen nyúzod szegény gyereket. Mindenen hisztizni fog és Te is csak idegeled magad.
Ugyanez van akkor, amikor éhes. Én sokszor tapasztaltam, hogy hiába 2,5 éves a kisfiam, egyszerűen nem szól róla, hogy éhes. Belemerül a játékba, majd azt veszem észre, hogy hisztizik, ha valami nem sikerül neki, illetve csupa olyan dolgot szeretne csinálni, ami tilos. Például elkezdi dobálni a játékait vagy ütni a TV-t. Gondolhatnád, hogy rossz a gyerek. Viszont ha megeteted, utána hirtelen megint jó gyerek lesz belőle. Egyértelmű, hogy az éhség volt a hiszti oka.
A konklúzió az, hogy nagyon figyelj rá, hogy amikor elkezd hisztizni, biztosan nem éhes vagy álmos. Ha megtanulod jól időzíteni a dolgokat, akkor egész nap egy tündéri, szófogadó gyerekkel lesz dolgod.
Ha ezzel nem sikerül megszüntetni a hisztiket, akkor bizony nevelési problémáról van szó. Komolyan hangzik, holott igazából egyetleg egy irányelvet kell követned:
KÖVETKEZETESSÉG
Ez azt jelenti, hogyha nem szabad kinyitnia a konyhafiókot, akkor sosem szabad. Figyeld meg, ha valamit megtiltasz neki, akár 5-10x is bepróbálkozik, de utána megtanulja, hogy tilos. Ha viszont egyszer megengeded neki, kezdheted az egészet elölről.
Nagyon jó példa erre nálunk Apa telefonja. Amikor kicsit volt, olyan aranyos volt, hogy a kezébe fogta, nyomkodta. Egy idő után viszont felügyelet nélkül is játszani akart vele, néha eldobta, vagy akkor akart játszani vele, amikor Apa telefonált. Nagyon gyorsan véget vetettünk ennek, egyszercsak tilos lett. Volt pár próbálkozása, akkor elmagyaráztuk neki, hogy nem szabad. Volt persze hiszti, verte magát a földhöz, bömbölt, dobálózott… Majd egyszercsak valahogy felfogta és azóta soha de soha nem vette kézbe a telefont. Nyugodtan elölhagyhatjuk, nem nyúl hozzá.
A konyhában is pontosan tudja, melyik fiókot nyithatja ki és melyiket nem. Amelyikben a tálak vannak, azzal játszhat amikor akar, viszont a késes fiókot nem nyithatja ki. Hihetetlen, de még 1,5 évesen is képes volt különbséget tenni és megjegyezni.
A bevásárlásnál tudja, hogy mindig választhat magának egy dolgot. Azt az egyet fogja a kezébe, a pénztárnál odaadja a pénztárosnak, hogy lecsipogtassa, majd utána lehet megenni. Amikor minden rendben van, ezt szépen betartja.
De bizony nálunk is előfordult, hogy álmosan vittük Tescozni, akkor bizony hatalmas hiszti volt, mert fel akarta bontani még a boltban. Természetesen nem engedtük neki, inkább bömbölje végig a bevásárlást (nem érdekel, hogy hányan néztek ránk rossz szemmel), akkor sem hagytam, hogy kinyissa. Viszont itt MI, SZÜLŐK voltunk a hibásak, mivel álmosan vittük őt bevásárolni.
Tehát a lényeg a következő lenne:
– mindig légy következetes, legyen pontosan meghatározva, hogy mit szabad és mit nem. Pár próbálkozás után megtanulja és betartja a szabályokat
– hiába vagy következetes, ha éhes vagy álmos (esetleg beteg), akkor az felülír mindent. Nem mindig amiatt hisztizik, ami a valódi baj, így próbáld ezeket kizárni
Kapcsolódó bejegyzések:
Amikor egy kicsit sok a gyerekből…