Én mindig türelmes voltam a fejlődési folyamatokban, mindig megvártam, amíg a gyerek elég érett a dolgokhoz, sosem erőltettem. De a férjem a kezdetektől az őrületbe kergetett egy kérdéssel: mikor fog már végre beszélni? És körülnézve nem volt ezzel egyedül, hiszen sok anyukán látom, hogy folyton azon aggodalmaskodnak, nincs-e lemaradva a gyerekük a beszédfejlődésben.
Jellemző sok anyukára, hogyha van az ismerettségi körükben mondjuk 10 gyerek, de ebből 2 hamarabb kezd el valamit csinálni, mint az ő gyerekük, akkor már jön a pánik. Pedig minden gyereknek megvan a saját fejlődési tempója. Van, aki járni kezd el hamarabb, a másik gyerek beszélni, a harmadik pedig korábban kezd el kanállal enni vagy pohárból inni.
Szakembert megkérdezve azt szokták mondani, hogy óvodás korra illik eljutni odáig, hogy ki tudja fejezni magát. Az már más kérdés, hogy érthető-e amit mond 🙂 De a lényeg, hogy olyan három, három és fél éves korára mondatokba kell foglalja a mondandóját.
Ez előtt viszont nagyon vegyes, hogy ki mikor kezd el beszélni. Van aki már 10 hónaposan elkezd szavakat ismételni: anya, apa, tütü, vauvau, stb… Az ismerettségi körben volt, aki már 9 hónaposan szavakat mondott, viszont annyira megrekedt ezek a szinten, hogy az akkor tanult 10-20 szavon kívül két éves koráig semmit nem lehetett kihúzni belőle.
Az is jellemző, hogy a kistesó – akinek kevesebb figyelem jut – hamarabb elkezd beszélni, mert rá van szorulva, hogy megértesse magát, anyának nincs ideje, hogy lesse minden mozzanatát.
Az ismerőseim között általában akiknek jobban ment a mozgásfejlődés, azoknál később jött a beszéd, és persze fordítva is igaz. Aki hamarabb kezdett beszélni, kevésbé volt aktív gyerek. Mindenki másban jó.
A babakönyvből előkerestem, nálunk hogyan alakultak a folyamatok. A férjemmel nincs teljes egyetértés. Szerinte mindig nagyon el volt késve a beszédfejlődésben, szerintem pont időben kezdett el mindent csinálni.
3 hónapos kor: amikor kifejezte az elégedetlenségét, a sírás helyet ma-ma-ma szótagokat ismételgette
4 hónapos kor: gagyogás – ba-ba, ge-ge
10 hónapos kor: mintha bizonyos szótagot bizonyos tárgyakhoz társítana, persze semmi hangutánzás, pl. ge-ge játéknál, ba-ba a mikrohullámú sütőnél
12 hónapos kor: apa/anya, de nem tűnik tudatosnak a használata. Állathangok utánzása
15 hónapos kor: határozott szótagok, de még jelentés nélkül. Játék közben folyamatosan gagyog
19 hónapos kor: anya/apa ismétlése, de önállóan nem mondja
20 hónapos kor: első szavak, tudatosan! galuska – “gau”, “nyam-nyam”
21 hónapos kor: “apa” kimondása önállóan, valóban az apjának címezve. A “nem” határozottan megy és használja is.
21,5 hónapos kor: bölcsibe kerülés után ugrásszerűen megindult a fejlődés, elkezdte ismételgetni a hallott szavakat, néha spontán is mondja: anya, apa, mama, dédi
párna – pá
be, le, arra
víz – ví
cipő – tipő
23 hónapos kor: megvolt az első mondat: “apa gyere vissza”
24 hónapos kor: szavakkal szinte mindent kifejez. Nagy változás, hogy mostmár nem mutogat ha valamit akar, hanem küzd azon, hogy elmondja. Sokszor 2-3 szavas mondatokban fogalmaz, pl. “kerianyu gyere ide”.
25 hónapos kor: be nem áll a szája. Folyamatosan beszél, ismétel mindent amit hall. Mondókákat mond, énekel, produkálja magát!
Na most itt tartunk. Nagyjából 2 éves korára beindult a beszéd. Egészen érthetően mondja a dolgokat és látszik, hogy büszke is az új tudományára.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nyelvtanítás kicsi korban – avagy nyelvátadás könnyedén és természetesen
Ciki takarítónőt fogadni?
Lehet-e otthonról dolgozni gyerek mellett?
Orrszívás – mit kell tudni róla és melyik orrszívó a legjobb?
Fogja használni a gyerkőc a csendeskönyvet?