Ígértem, hogy a nyaralásomról szolgálok egy rövid élménybeszámolóval. Nem is tudom, hol kezdjem, hiszen annyi minden történt ez idő alatt.
Miért pont Brac-sziget?
Hát, ez nagyon jó kérdés. Korábban többször is voltunk már Krk és Rab szigeteken. Zadar, Vir környékén is nyaraltunk már, illetve onnan kirándultunk Pag-szigetre. És délre haladva Brac volt a következő. Szeretjk a változatosságot, nem akartunk egy helyen megragadni és gondoltunk egy nagyot!
Milyen volt az odajutás?
Google szerint kb. 10-11 óra az odaút. Ez megállókkal együtt inkább 13-14 óra lehet, amit nem mertünk gyerekkel bevállalni. Így Zadar környékén foglaltunk egy tranzitszállást (Pansion Odmor). És másnap pedig még 4 óra utazással (ebben benne van a Split-Supetar komp is) értük el a szállásunkat.
Miért pont a semmi közepén foglaltunk szállást?
Igencsak sokféle szálláson voltunk már Horvátországban, de olyanon még nem, ami egy olivaültetvény közepén, távol minden civilizációtól található. Véletlenül találtam rá a Holiday House Lori-ra, ami annyira megtetszett, hogy rögtön le is foglaltam. Igazából nagyon jó választás volt: Petikének volt tere játszani, nem volt forgalom az utcában, így ott is tudtunk sétálni. Gyönyörű kilátás nyílt a tengerre és a szárazföldre, így az esti altatás után sem éreztük magunkat bezárva.
Közlekedés a szigeten
Ilyen sok szerpentint én még egyik szigeten sem láttam. Számolni kell vele, hogy 10 km-t megtenni is nagyjából fél óra. Az utak jók, alig van forgalom, de aki nem bírja a kanyargós utakat, az ne Brac-szigetet válassza úticélnak. Én tudomásom szerint jól bírom, de amikor már 50km-t tettünk meg egy nap alatt, az már nekem is sok volt…
Hova érdemes ellátogatni?
A szállásunk Postira mellett volt, így mi ezt a környéket jártuk be. Bár nagyjából az összes településre elautókáztunk, inkább helyben maradtunk, mert pár nap után már a fülünkön jött ki a a sok kanyar.
Supetar: ha a spliti komppal érkeztek, akkor itt fogtok kikötni. Mi megpróbáltunk parkolóhelyet keresni, hogy a parton tudjunk egyet sétálni, de ez egyszerűen lehetetlen…. kanyargós kis utcán, nagyrésze egyirányú, sehol egy nyilvános nagyobb parkoló (kivéve persze a kompnál, de az mindig tele volt). Egyedül bevásárolni jártunk ide, mivel a fő út mellett van egy hatalmas Konzum és egy Lidl is.
Postira: egy nagyon pici faluról van szó, de mi nagyon beleszerettünk. A focipálya mellett hatalmas ingyenes parkoló van, ahol mindig találtunk szabad helyet. Lehet sétálni, bevásárolni, beülni egy étterembe és van pár pici strandja is.
Pucisca: nálunk ez a település volt az abszolút favorit! A focipálya mellett szintén hatalmas parkoló. Onnan a tengerparton mindkét irányban sokat lehet sétálni a parton. Néhány nagyobb hajó is szokott itt kikötni. Látványra és hangulatra tényleg ez volt a kedvencünk, minden este itt kötöttünk ki.
Selca: pici, de hangulatos hegyi település. Érdemes ellátogatni ide és inni egy kávét, sétálni egy picit. A belsejében a Konzum előtt mindig van szabad parkoló.
Sumartin: a komp miatt elég felkapott település sok étteremmel, kávézóval és stranddal. Megéri sétálni itt is egyet, a komptól eltávolodva jönnek a szép strandok.
Gornji Humac: a sziget közepén található, így biztosan áthaladtok rajta. A település maga nem túl nagy látványosság, viszont itt található a sziget legrégebbi étterme, ami arról híres, hogy a konyha az étterem közepén található, a vendégek láthatják, hogyan készítik el a fogásokat.
Bol: a turisták nagy része valószínűleg ezt a települést viszi célba. Hangulatra nekem olyan volt, mint a Balaton, eléggé turistaközpont. Aki ezt szereti, az nem fog csalódni: sok strand, bolt, kirakodó, étterem.
Milna: megpróbáltunk bejutni a településre, de egyszerűen lehetetlen. Egy centinyi parkolóhelyet nem találtunk. Amit az autóból láttunk, az nagyon szép volt, de fél óra keringés után inkább feladtuk…
Lozisca: átutaztunk rajta és annyira megtetszett, hogy megálltunk. Össze-vissza mennek a kisutcák, lépcsők. Nagy élmény volt babakocsival megmászni a sok lépcsőt, de megoldottuk, testmozgásnak nem volt rossz. Sajnos egyetlen egy kávézót sem találtunk, pedig annyi lépcső és emelkedő után jól esett volna. Azért ha van kitartásotok, akkor mindenképpen megéri keringeni itt is egy kört.
Milyenek a strandok?
Leginkább kövesek. A probléma az volt vele, hogy a kövek nem voltak stabilak, belelépve bokáig besüllyedtünk, így elég nehézkes volt a séta. Legalábbis mi ezt tapasztaltuk. Július elején voltunk, a víz viszont elég hideg volt mindenhol. Hosszú, végeláthatatlan strandokat nem találtunk, helyette kis öblök vannak inkább. Nem túlzsúfoltak, sok településen ingyenesen még napágyak is voltak.
Valamiért minket nem nyűgözött le annyira egyik sem 🙁
Voltunk persze a leghíresebb strandján, ami csupán 1 km-re volt tőlünk: Lovrecina Bay. Parkolóhely bőven van, a strand nagyon szép és valóban homokos, viszont az odajutás… egy nagyon szűk utacska vezet le egy szakadék szélén, ahol egy autó is alig fér el, na de mivel népszerű a strand, folyamatosan jönnek szembe is… szóval lehet több sorral tolatgatni, mire sikerült le vagy feljutni onnan. Csak annak javaslom, aki nem sajnálja a kocsiját, ha véletlenül sikerül megkarcolni…
Visszamennék újra?
Azt kell mondjam, nem. És ennek az oka a sok szerpentin, valamint a kis települések. Nagyon hosszadalmas eljutni bárhová is. És ha sikerül is parkolni egy kis településen, nem igazán lehet ott kilométereket sétálni (babakocsival). A nagyobb településeken pedig szinte képtelenség parkolóhelyet találni. Nagyon szép volt, iszonyatosan jól éreztük magunkat, de azt hiszem, következőleg másik szigetet választunk majd.
Kapcsolódó bejegyzések:
Tengerparti nyaralás kisgyerekkel – 10 ok amiért megéri belevágni