Így hagytuk el a cumit

Nagyon féltem ettől a témától. Akárhova mentünk, a cumi és a kistakarója sosem maradhatott itthon. De mindig eljátszotta őket, volt vagy 15 cumink, de mindig kerestük. Már 2,5 éves volt a kisfiam és annyira rápörgött erre a cumitémára, hogyha picit is nyűgös volt, akkor rögtön cumi kellett és ha nem volt, rögtön kitört a harmadik világháború.

Ekkora gyereknél már kezdett amúgy is kicsit furcsa lenni a cumi, nem illett már hozzá. Ennek ellenére én sosem erőltettem, hogy hagyjuk el, úgy voltam vele, majd látni fogom mikor jön el az ideje.

De aztán előjött egy probléma, ami rákényszerített az elhagyására: mivel cumival a szájában egyfolytában nyáladzott, a szája körül piros pöttyök jöttek ki. Egyik nap elkezdett sírni, hogy fáj neki. Próbáltuk megoldani, hogy minél kevesebbet legyen a szájában, de pont elég volt az, hogy alvás előtt-után és közben ott volt. Mindig tiszta nyál volt és egyre pirosabb lett a szája. Amikor második nap is panaszkodott, hogy fáj neki, akkor eldöntöttem: itt a vége.

Este még hagytam, hogy cumival aludjon el, de reggel szépen elmagyaráztam neki – mert egy 2,5 évessel már nagyon értelmesen lehet beszélni – hogy fáj a szája, emiatt most nem lehet cumizni. Letesszük a cumit, és majd visszakapja akkor, ha nem lesz sebes a szája.

Napközben egészen jól megúsztuk, nem kellett a cumi, na de jött a déli alvás. Ettől nagyon féltem, ezért az alvás egy egyszerűbb módját választottuk: elmentünk autókázni, és elrázta az autó. Így áthidaltuk a problémát. Mivel délben amúgy is nehezen alszik el, így ezt kíméletesebbnek tartottam. Egyszer kérte, de nulláról elmagyaráztam neki, hogy nem lehet és most aludjon így, ha meggyógyul a szája, visszakapja. És el is fogadta, elaludt szépen.

Este már nem volt ilyen egyszerű. A legdurvább az volt, hogy semmi hiszti sem volt. Rákérdezett, én újra elmagyaráztam neki, hogy nincs cumi. Ekkor azt mondta jól van, de úgy elszomorodott. Tudjátok, amikor nem sír a gyerek, nem hisztizik, de elkezd szipogni. Annyira megsajnáltam, de tudtam, ha most nem akkor később nehezebb lesz. El sem hittem, hogy ilyen okos kisfiam van. Szipogva aludt el, de tényleg nem volt egy rossz szava sem.

A következő nap !!! egyszer sem !!! kérte a cumit. Sem napközben, sem alvásnál. Este sem. El sem hittem, hogy ez ilyen egyszerű volt… Harmadik nap mamánál volt, ott egyszer bepróbálkozott, de nem kapott cumit, tudomásul vette.

Negyedik napra meggyógyult a szája. Szerencsére nem kötötte össze, hogyha meggyógyult, akkor jöhet megint a cumi. Viszont játék közben előkerült egy cumi. És képzeljétek, játszott vele egy kicsit, majd rámnézett: Anya, itt egy cumi, de nem veszem be a száma, csak megnyalom.

Hát ezen kiakadtam 🙂 És tényleg megnyalta, majd visszarakta a dobozba és elkezdett teljesen mással játszani.

Hát így volt ez nálunk. Igazából sokkal egyszerűbben ment, mint gondoltam. Azt hittem, lesznek nagy hisztik, éjszaka majd felébred és követeli a cumit, de semmi. Sőt, azóta már a kistakaróját sem kéri. A kettő valahogy egyszerre elmaradt.

Azóta megszületett a kistesó, akinek van cumija, de egyszer sem vette el a cumiját. Játék közben is sokszor előkerültek régi cumik, de sosem vette a szájába. Teljesen hidegen hagyja a dolog.

Kapcsolódó bejegyzések:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük