Sok anyuka van olyan helyzetben, hogy sajnos nem dönthet róla, menjen-e a gyerek bölcsibe. Kénytelen visszamenni dolgozni egyszerűen anyagi okokból, vagy hogy megtarthassa a munkakelyét. Sokaknál viszont olyan helyzet állhat elő, amikor megvan a döntés lehetősége. Példálul van kistesó akivel gyesen van, otthonról dolgozik vagy például vissza kell mennie dolgozni, de a nagyszülők maradnak otthon vele.
Ilyenkor nagy a dilemma: beadjam bölcsibe? Amikor még pici a baba, a legtöbb anyukának megvan a határozott elképzelése róla, hogy mikor adja be. De ahogy nő a gyerkőc, az egykorú játszótársak bekerülnek bölcsibe, vagy megszületik a kistesó és hirtelek már nincs annyi idő, jön a dilemma.
Én például itthonról dolgozom és a család is sokat tudott segíteni. Gyakorlagilag mindig megoldották, hogy napi 4-6 órát valaki vigyázzon rá. A gond azzal volt, hogy délután tudták csak elvinni és estig nem volt itthon. Nekem viszont jobb lett volna délelőtt dolgozni, mivel az ügyfeleink is akkor aktívabbak. Először úgy volt, hogy 1,5 évesen viszem bölcsibe, megvolt a beiratás is. De aztán csak elgyengültem. Nem tudom, miért van, de manapság azt sulykolják, hogy rossz anya az aki beadja a gyerekét a bölcsödébe, mivel ezzel szinte lemond róla. Én is ezt éreztem, lelkiismeretfurdalásom volt, hogy meg tudnám oldani, hogy itthon maradjon és viszont mégis a beadásán gondolkozom.
Aztán 21 hónapos korába csak rászántam magam és beadtam. Még csak 1 hete bölcsis, de nagyon büszke vagyok magamra, hogy meghoztam a döntést. Minden nap, amikor reggel elviszem, azt látom, hogy ott a sok játék, az aranyos gondozónők és a korabeli gyerekek. Mind neki, mind nekünk van végre újra napirendünk. Nem akkor fekszünk-kelünk-eszünk amikor kijön, hanem minden nap ugyanabban az időben történnek a dolgok. Nem is gondoltam, hogy ez már ennyire hiányzott.
Nagyon jó volt a vele eltöltött időszak, amikor csak az enyém volt. De nincs jogom kisajátítani. Sőt! Attól, hogy napközben nincs velem, mégjobban szeretem. Azt a pár órát elalvásig aktív játékkal, bohóckodással töltjük. Nekem is több energiám van rá.
Korábban azt éreztem, hogy nem fogok tudni elég időt vele tölteni, hiszen napi 8 órát távol lesz tőlem. Nem is gondoltam bele, hogy ott vannak a hétvégék is. Hiszen nincs minden nap bölcsödőben. Az a két nap teljesen a miénk. Nem is beszélve a szünetekről, ami éves szinten kb. 3 hónap, az év negyede! Szóval semmi pánik!
Én azt mondom, hogyha a hezitálás már megvan benned, akkor vidd be nyugodtan a bölcsibe. Ha egyébként otthon vagy és nem kell dolgoznod, akkor délben is hazahozhatod. Így lesz időd elvégezni a legfontosabb teendőidet, mégis a nap nagy részét Veled töltheti!
Ha kérdésed van bármivel kapcsolatban, vagy szívesen javasolnál témát, likeold a Babamamablog oldalt Facebookon és írj Nekem, válaszolni fogok! Ha nem akarsz kérdezni, akkor is lájkolj, nem haragszom meg érte 🙂