Elmondhatatlanul régóta várom, hogy a kisfiam elkezdjen végre beszélni. A mozgásfejlődésben mindigis megelőzte a korát, de a beszéd valamiért nagyon nehezen indul meg. Már 22 hónapos és a “nem”-en kívül egy szó sem hagyta el a száját. Majd hirtelen megtört a jég és elkezdte ismételgetni a szavak első szótagát. 2 hét után már bármit ismétel amire megkérjük (persze csak az első szótagot), de a spontán szavak azért ritkák.
Ma viszont megtört a jég. Angolul játszottunk egész délelőtt. A sátrában bújkált és be akartam én is menni. Ekkor gyengéden ellökött, és azt mondta “out”. Hirtelen nem hittem a fülemnek, visszakérdeztem angolul: “Mit szeretnél?” És újra kimondta, hogy “out”.
Olyan boldog voltam, rögtön körbepuszilgattam.
Végre megvolt a visszaigazolás. Egyrészt arról, hogy nem idegenkedik az angoltól, másrészt arról, hogy el tudja választani a két nyelvet. Hiszen korábban már mondta magyarul, hogy “ki, be, oda”, de angolul még soha. És ez akkor történt meg, amikor pont angolul játszottunk. Véletlenül sem azt mondta, hogy “ki”, hanem angolul kereste meg a megfelelő szót.
A továbbiakban is mindenképpen beszámolok az eredményekről, hogy ne maradjatok le semmiről, likeoljatok Facebookon!
Kapcsolódó bejegyzések:
Nyelvtanítás kicsi korban – avagy nyelvátadás könnyedén és természetesen
Kezdő lépések a kicsi nyelvtanításához