Fogmosás – hogyan és milyen korban kezdjük?

Én az a típus vagyok, aki naponta 3x mos fogat, évente egyszer meglátogatja a fogorvost ha kell, ha nem, és tudatosan kerüli a cukros üdítőket. Cserébe jók is a fogaim és alig van 1-2 tömésem. Így már az első tejfogak megjelenésekor azon agyaltam, hogyan nevelhetném úgy a kisfiam, hogy ez neki is természetesen legyen?

Petike 4 hónapos korában bújtak ki az első fogai. Rögtön meg is vásároltam egy kisbabáknak való termékkombót: gumiból készült fogkefe és egy nyuszi alakú kesztyű. Hááát…. próbálkoztam, de sajnos elég nagy ellenállásba ütköztem minden alkalommal. Nem volt hajlandó kinyitni a száját, ha sikerült nagynehezen odajutnom, akkor pedig rászorított a kezemre. Így egy idő után le is tettem róla, illetve magam sem voltam biztos benne, hogy olyan sok értelme van.

Majd 1 éves korában kapta meg az első igazi fogkefét. Először csak hagytam, hagy játszon vele, közben persze próbálkoztam a fogait megmosni. Vettem babafogkrémet is, de azzal sem sikerült meghoznom a kedvét. Nagy ritkán sikerült egy picit megmosni a fogait, de azért lássuk be, kéthetente egyszer nagyjából végigdörzsölni őket nem nagy érdem…



Ekkor már azért idegesített a dolog, hiszen mindenféle ételt összeevett, sok édességet is sajnos. A fogmosás mégsem sikerült, lefogni pedig azért mégsem akartam.

Aztán olyan 2 éves kora körül jött az áttörés: hosszas kihagyás után fürdés közben előkerült a fogkefe és valahogy láttam rajta, felismeri, mire való. Arra gondoltam, mi lenne, ha nem is az ő fogát mosnánk meg, hanem az enyémet?

Így fogtam az én fogkefémet is, mindkét fogkefére tettem belőle és láss csodát, utánozta a mozdulataimat! Na persze ez a fogmosás nagyjából a nullával ért fel, mégis annyira elégedett voltam.

Pár nap múlva már megengedte, hogy én mossam az övét, ő pedig az én fogaimat. Rövid időre, de nagyjából átsikáltam őket. Néhány nap elteltével pedig alaposan meg tudtam mosni a fogait.

Azóta ritka kivételtől eltekintve sikerül a fogmosás (most 2,5 éves). Inkább abból van gond, hogy ő magának akarja mosni. Így először hagyom kibontakozni, majd pár perc után átveszem én és megmosom neki. Előfordul, hogy nem hagyja vagy nem akar fogatmosni, ilyenkor nem esek kétségbe: ha látom, hogy tényleg nagyon fáradt akkor nem erőltetem, de ha csak hiszti, akkor bizony végigviszem az akaratomat.



Az öblítést már sokkal nehezebb volt megtanítani neki. Kezdetben megitta a vizet, hiába magyaráztam és mutogattam neki, hogy köpje ki. Remélem, nincs semmi olyan káros a babafogkrémben, amitől baja lenne.

Mostanra ezt is sikerült megtanulnia.

Egyelőre csak este fürdés közben van fogmosás, napközben még nem sikerült beiktatni a napirendbe. Ha este kimarad, akkor reggel bölcsi előtt pótoljuk, de olyankor bajos, mert minden tiszta fogkrém és víz lesz.

Utólag nagyon sajnálom, hogy 1,5 és 2 éves kora között volt egy nagyobb kihagyás a fogmosásban. Ha kitartó vagyok, valószínűleg korábban is rá tudom venni. Sebaj, szerintem még így is nagyon jól csináljuk és látszik is a fogain, hogy szépek.

Azt még tervezem, hogy valamikor el kellene vele látogatni egy fogorvoshoz, csak hogy szokja a helyet és ha esetleg bármi probléma lenne később, ne idegenkedjen tőle.

Kapcsolódó bejegyzések:

Bölcsőde – előnyök és hátrányok

Ezeket hajlandó megenni a 2 éves kisfiam

Amikor egy kicsit sok a gyerekből…

Egyensúly a nagyszülők között


 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük