A lombikozás lelki oldala és pár jó tanács, hogy kibírd

Azt hiszem, hogy magáról a folyamatról nagyon sokat lehet olvasni. A kezelések is meg tudják viselni az embert, de azokon túl lehet esni. Az viszont, hogy ez hogy viseli meg lelkileg azt, aki átesik rajtuk, már egy nehezebb kérdés.

Iszonyat sokszor megfordultam a Kaáli Intézetben. Láttam olyat, aki boldogan libbent be az ajtón, és olyat is, akin messziről látszott, hogy éppencsak meg tudja állni, hogy ne bőgje el magát. Mindenki máshogyan viseli. Nem mindenkinek ugyanakkora a problémája (mármint orvosilag nézve). És a családi háttér sem mindegy persze.

Na és persze egy-egy ember hozzáállása. Van aki úgy éli meg, hogy ha nem sikerül most azonnal, akkor itt a vég. Van aki ennél türelmesebb, a sorsra bízza az eredményt.

Mindenképpen azt javaslom, hogy ezt csak akkor lehet ép ésszel végigcsinálni, ha lazára veszed. És hogy mit jelent ez?

  • sose bízz abban igazán, hogy most sikerülni fog. Inkább úgy fogd fel, hogy ez most az út egy állomáspontja a siker előtt. Lehet csak következőleg, de az is lehet, hogy majd azután sikerül.
  • nem az a kérdés, hogy sikerül-e, csak az, hogy mikor.
  • egy sikertelen lombik azt jelenti, hogy a következőnél már nagyobb a statisztikai esélyed, hogy sikerülni fog!
  • ha pozitív a teszted, ne éld bele magad. Amíg nincs szívhang, addig bármi történhet (és nagy eséllyel annál is aki nem lombikos, hát még ilyenkor). Nyugi, izgulhatsz, de ne vedd még biztosra!
  • ha most nem sikerült, akkor annak megvan az oka. Hidd el, majd ha a kezedben tartod a babád egyszer sokára, akkor látni fogod, miért kellett még várnod
  • nem kell erőltetni. Ha nem érzel magadban lelki erőt, akkor ne csináld. Várj pár hónapot, töltődj fel és majd azután…
  • nem csak az lehet a Te gyereked, akit megszültél. Az örökbefogadás is egy lehetőség, ahol ráadásul 4-5 vagy akár több évet is várnod kell. Nem árthat, ha végigmentek a procedúrán és “sorbaálltok”. 5 év alatt még van időd eldönteni, hogy tényleg akarod-e.

És a fentieket nemcsak úgy leírtam, hanem én pontosan így csináltam. Még a lombikozás előtt mi örökbe akartunk fogadni, de aztán amikor már 2 éve várakoztunk, csak rászántuk magunkat a lombikra. Majd amikor nem sikerült, kihagytunk 1 évet, utána viszont toltuk sorban míg végül sikerült, akkor amikor már mi voltunk a következőek az örökbefogadásnál. Tudtuk, hogy pár hónapon belül így vagy úgy de babánk lesz és nem számított, hogy melyik módon!

Remélem, hogy egy picit tudtam segíteni. 🙂

Kapcsolódó bejegyzések:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük