Terhességi tünetek az első három hónapban

Mivel a gyerekvállalás nálunk nem volt egyszerű, így a pozitív terhességi teszt után már nagyon vártam, mikor jelennek meg az első tünetek. Először szinte jó érzés volt, hogy “Jupí, végre van hányingerem”, de idővel – főleg a második terhesség alatt – elegem lett belőle. A saját tapasztalataimat szeretném megosztani veletek.

Interneten nagyon sok beszélgetés szól arról, hogy még a pozitív terhességi teszt előtt lehet-e érezni bizonyos jeleket. Őszintén szólva én ebben nem hittem, hiszen a teszt annyira hamar képes kimutatni a terhességet, amikor még alig indult el valami.



Ettől függetlenül a második terhességemnél a fogantatás után 10 nappal volt egy olyan napom, hogy egész nap rajtam volt a bőgés. Már reggel úgy keltem fel, hogy mindjárt elsírom magam, és ez nem múlt el napközben sem. Délutánig bírtam, akkor valami apróságon úgy felhúztam magam, hogy két óra hosszáig bőgtem megállás nélkül és nem tudtam megmondani az okát. Másnap lett pozitív a tesztem. Ez persze betudható a stressznek is, ki tudja.

A 4-5. terhességi hét között tapasztaltam az első biztos jelet: mellfeszülés. Nagyon furcsa érzés, néha kicsit olyan, mintha szúrna, néha mintha megduzzadna, mindenesetre kellemetlen.
Már ebben az időszakban elkezdtem válogatós lenni. Nem az ízlésem változott meg, hanem pillanatról-pillanatra változik, hogy mi esik jól. Sokszor járok úgy, hogy vacsorára megkívánok mondjuk főttojást és virslit, de két falat után otthagyom és eszem nutelláskenyeret, mert az esik jó. Másik este pedig pont fordítva, nekiülök a nutelláskenyérnek, beleharapok és rájövök, hogy nem esik jól és megeszem a tegnapi virslit.

Az 5-6. héten jött az émelygés és gyomorégés. Furcsa módon nekem soha sem volt igazi hányingerem. Inkább csak émelygés, rossz gyomor, mintha össze ettem volna mindent aznap és tele lenne a hasam, holott alig ettem valamit. Egyik pillanatban a puffadás miatt nem vagyok éhes, fél óra múlva meg úgy érzem, hogy éhenhalok, és ez váltakozik egész nap.


Gyomorégős típus vagyok, na most mindentől ég. A kávét már nem is kívánom, elég csak rágondolnom és már ég a gyomrom. Ráadásul csak szopogatós tablettákat lehet bevenni, amik nekem semmit sem érnek, így nagyon-nagyon figyelnem kell, mit eszek. 

Az émelygésre egyébként az a legjobb, hogy sokszor kell keveset enni. Így szinte sosem ülök le a családdal rendesen, hanem egyfolytában nasizok ezt-azt, így ki lehet bírni.


Nagyon gyakori a szédülés is. 5 percnél tovább nem tudok egy helyben állni, mert rögtön szédülök és úgy érzem, összecsuklom. Sőt, néha ülök a számítógép előtt és le kell feküdnöm a kanapéra, mert akkor is előjön a szédülés.



Ezek a tünetek azért rosszak, mert ilyenkor még nem szokták közhírré tétetni a terhességet. A tünetek viszont megvannak, így jólesne a terheseknek járó bánásmód.

A 7. héttőlhaspuffadás is állandósult. Bár még éppencsak bebizonyosodott, hogy terhes vagyok, de már mindig akkora a hasam, mintha a 4. hónapban lennék. Bármilyen ciki is, a normál nadrágjaimat én már nem tudtam felvenni és elővettem a kismamanadrágokat, mert minden szorít. A mérleg szerint pedig csak fél kiló jött fel, a magzat is még csak 1 cm-es, a gyakorlatban mégis hatalmas a hasam és nem jön rám semmi.

Ebben az időszakban tapasztaltam még egy nagyon furcsa dolgot: kedvetlenség és fáradtság. Egész nap csak bambultam ki a fejemből. Nem boldogított sem mondjuk egy film megnézése, sem ha elmegyünk valahova megebédelni, sétálni. A férjem nagyon sokat küzdött rajta, hogy kilendítsen ebből az állapotból, de nem sikerült. Egyetlen egy dologra vágytam egész nap: hogy lefeküdhessek. És le is feküdtem, amikor megtehettem. Volt olyan, hogy délelőtt és délután is aludtam 2-2 órát, este pedig 8-kor elmentem aludni.
A kedvetlenség kb. 2 hét múlva megszűnt, azóta jó kedvem van, a fáradtság viszont nem szűnt meg. Sikeres napnak könyvelem el, amikor kibírom, hogy nem fekszem le egy kicsit aludni napközben.

És hogy mikor múlnak el a tünetek? Azzal áltatják a kismamákat, hogy ezek az első három hónapban jellemzőek, de én akárkivel is beszéltem, mindenki egyetértett abban, hogy ezekkel sajnos végig számolni kell. A hányinger talán enyhül, de nem szűnik meg.



Kövessétek a blogom és beszámolok majd a későbbi tapasztalataimról is.

Kapcsolódó bejegyzések:
Mikor mondjuk el az ismerősöknek, hogy jön a baba?
Kötelező vizsgálatok az első 12 hétben
Magas láz terhesség alatt
Aktív élet gyerekkel is!

Ha kérdésed van bármivel kapcsolatban, vagy szívesen javasolnál témát, likeold a Babamamablog oldalt Facebookon és írj Nekem, válaszolni fogok! Ha nem akarsz kérdezni, akkor is lájkolj, nem haragszom meg érte 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.